TÁVOLKELETI MERIDIÁN MASSZÁZS- MEDENCE ÉS KERESZTCSONT

yumeiho-masszazs5-12287

A medence és a keresztcsont kiemelt szerepet játszik a statikai egyensúly fenntartásában, de a hibás testtartások kialakulásában is. Elég egy lábsérülés, ami hosszabb ideig „sántikálásra” kényszerít, megbontva ezzel az 50-50%-os egyensúlyt, a medence elbillen úgy, hogy megkímélhessük a sérült részt. Azonban már ezzel az elbillenéssel megváltozik a gerincet alátámasztó alap helyzete és a gerinc is alkalmazkodik. Ideiglenesen úgy kompenzál, hogy a terhelés továbbra is a test súlyközéppontjára essen, vagyis a keresztcsontra. A gond csak ott kezdődik, hogy az emberek nagyobb része mozgásszegény vagy egyoldalú mozgásterhelést biztosító életmódot folytat, és így kevés rá az esély, hogy az egyensúlyi helyzet elbillenését okozó sérülés gyógyultával a helyes terhelési arány vissza áll. Ahhoz az egész testre ható, minden túlterhelt izmot kinyújtó, minden passzív izmot újra munkára fogó, az izületek teljes rendszerét átmozgató gyakorlatokra, gyógytornára, ezt segítő mozgástanácsadásra, komplex, ezt a feladatot ellátni tudó masszázs ill. egyéb terápiás kezelésre volna szükség.

Az eddigiek fényében talán érthető, miért fontos egy olyan komplex, mély, egésztest-masszázs, amely újra képes felszabadítani a blokkolt izületek mozgását, képes megszüntetni a fájdalmas izom feszüléseket és vissza tudja adni a mozgás örömét, segítve ezzel a belső harmónia megtalálását is.

A Prof. Masayuki által megalkotott Yumeiho masszázsrendszernek az alapját is a csípő- keresztcsonti, (sacroiliacalis) „SI” izület elmozdulásaiból származtatott egyensúly eltolódások vizsgálata és az ebből adódó statikai eltérések kezelése képzi.

Nagyon hatékony módszer, bár sok esetben nem elegendő magyarázat az SI izület elmozdulására a mozgásszegény élet, vagy a tartós hibás terhelés.

Ezen a ponton kapcsolódik be a rendszerbe az emberi test energetikája, a különböző, bennünket érő stresszek hatása az izomzatunkra. Igen. Az izmok reagálnak a bennünket érő lelki, érzelmi, behatásokra.

yumeiho-masszazs1-12247-13183

Miképp is működik ez pontosabban? Azt már mindenki megtapasztalta élete során, hogy a lelkiállapot változásai, fizikai elváltozásokat hoznak létre a testben. Ha hirtelen megijedünk valamitől összerándulunk, ha szorongunk görcsbe rándul a gyomrunk, behúzzuk a nyakunk, stb. Amikor valami megnyugtató történik velünk, felsóhajtunk, és ahogy a jógalégzéseknél is történik, a kiáramló levegővel a feszültségeink is távoznak. Egy megnyugtató környezetben el tudunk egészen mélyen lazulni, jól esik nyújtózkodni.

Ha az állatvilágban keresünk példát erre, elég ha felidézzük magunkban a szavannák fáinak árnyékában kinyújtózva pihenő nagymacskákat, majd ugyanezen állatok pattanásig feszült izmait, miközben ugrásra készülnek a vadászat során.

Az ember abban különbözik legjobban, hogy emlékeiben, tudatalattijában folyamatosan „ugrásra kész” állapotban van. Úgy érzi, erre kényszeríti az élet, meg akar felelni a vélt vagy valós elvárásoknak, folyamatosan jelen vannak gondolataiban a ”mikrofélelmek” a sikertelenségtől, a kudarctól. Az emberi test izmai eltárolják a stressz helyzetekből adódó feszültségeket, melyek adódhatnak az előzőekből és még sok másból. Emlékezünk, és félünk. Ez főleg a megélt, de fel nem dolgozott belső feszültséget okozó élethelyzetekre igaz. Sokszor elég felidézni magunkban egy az életünk során bennünket ért kellemetlen érzést, csalódást, dühöt, vagy akár tehetetlenséget egy élethelyzetben, és máris hasonló érzések borítanak el bennünket, mint akkor. Ez főleg akkor van így, ha nem dolgoztuk fel valóban az akkori eseményeket, nem értékeltük át azóta sem az akkor történteket, hanem a tudatalattinkba söpörtük, száműztük, ahelyett hogy „dolgoztunk” volna vele, megértve esetleg a helyzet miértjét. Persze ez nem könnyű, főleg ha már sok ilyen „emlék” van eltárolva és automatikusan a megszokott módon reagálunk, újra hibásan. A tudatalattinkba söpört dolgokat, mivel nem akarunk velük szembesülni, a hátunk mögé küldjük és ott is tároljuk el. A hát izmaiban. Nem véletlenek azok a népies nyelvi fordulatok, amik ezt idézik: „meghajlott az élet súlya alatt…”, „gondot cipel a vállán…”, és még sorolhatnánk.

Ezek a mikrofeszültségek, stresszek, szorongások, lassan-lassan felhalmozódva, ugyanolyan tartós izomtónus fokozást eredményeznek, mint a korábban tárgyalt statikai terhelések. Ha a kettő egyszerre van jelen, márpedig ez nem ritka, még gyorsabban kialakuló fájdalmakra számíthatunk.

yumeiho-masszazs4-12293

Ezekre a megfigyelésekre, tapasztalatokra alapozva igyekszik sok keleti technika segíteni abban, hogy az ember tudatosságát fejlesztve meg tudjon szabadulni a felhalmozott feszültségeitől, felismerve azok működési természetét, újabbakat egyre kevésbé begyűjtve, és hogy egyre könnyebb lélekkel tudjon élni. Ilyenek pl. a yoga, tai chi, chi-gong, a meditációk különböző fajtái és az önismereti „tréningek”.

Kezeléseink célja ezeket a folyamatokat is segíteni. Minél tapasztaltabb és sokoldalúbb a terapeuta, annál hatékonyabb a kezelés, mert annál közelebb tud kerülni a problémák forrásához. Persze nem kell minden fájdalom mögött azonnal mély lelki okokat kutatni, hisz elég pár órát íróasztal mellett tölteni egy kényelmetlen testhelyzetben és kapjuk az első „jelzést”. Igaz a koncentrálás, figyelemösszpontosítás itt is még olaj a tűzre.

Összefoglalhatjuk az előzőekben felsoroltakat úgy, hogy nem csak a kialakult problémát kell észrevenni és kezelni, hanem az EMBERT is.

Ezekkel az alapelvekkel, ismeretekkel felvértezve nagymértékben megnőhet kezeléseink tudatossága, hatékonysága.